Hajónapló A hajónaplóban az általunk fontosnak tartott cikkekbõl, elemzésekbõl válogatunk. Szerzõi jogok Webajánló, antennamagazin.hu, 2007. I. negyedév. Szabad kultúra http://www.szabadkultura.hu Lawrence Lessig, a Stanford jogászprofesszora, a szerzõi jog reformját célzó Creative Commons mozgalom egyik prominense fontos könyvet írt a szellemi tulajdonról. Lessig alaposan körüljárja a szellemi tulajdon, a szerzõi jog kialakulását és szerepét, a jelenlegi rendszer visszásságait és azokat a problémákat, amelyeket az internet idézett elõ ezen a területen. A világháló új lehetõségeket teremtett: a kultúra terjedését, az alkotások megosztásának és felhasználásának olyan formájához kínál eszközt, ami elõtte szinte elképzelhetetlen volt. Ám egyúttal kihívások elé állította a kiadói iparágat és annak minden gazdasági szereplõjét, akik küzdenek a folyamat ellen. Vajon minden fájlcserélés tekinthetõ kalózkodásnak és károsnak? Mi lesz a szellemi közjavakkal? Kinek az érdeke fontosabb, az alkotóé, a médiabirodalmaké vagy a társadalomé? Lehetséges-e egy egészséges egyensúly kialakítása? Ezekrõl és hasonló, az egyetemes kultúra jövõjét érintõ kérdésekrõl szól ez az immár több mint tíz nyelvre lefordított könyv, amely szellemével összhangban elektronikus formában szabadon elérhetõ, letölthetõ a honlapról, amelyen szabadkultúra-blogot is olvashatunk, és könyv formájában is megrendelhetjük Lessig dolgozatát. ProArt - Szövetség a szerzõi jogokért http://www.proart.hu A szerzõi jogi ernyõszervezet honlapja részletes eligazítást nyújt arról, hogy álláspontjuk szerint mi tekinthetõ a digitális javakkal való kalózkodásnak. A ProArt szerint minden olyan tevékenység kalózkodásnak minõsül, ami sérti a szerzõik, az elõadóik, illetve a kiadóik többszörözési jogát, legyen szó hanghordozók jogosulatlan elõállításáról, másolásáról vagy azok forgalmazásáról, illegális másolat nyilvános bemutatásáról, vagy arról, hogy valaki zenei fájlokat tesz engedély nélkül bárki számára hozzáférhetõvé az interneten. „Magyarországon ma a gyakorlatban sajnos mindez a bocsánatos kategóriájába tartozik, a közerkölcsöt nem sérti, pedig a kalózkodás jogellenes, elvben komoly pénzbüntetést vagy hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztést von maga után." - írja a honlap a „kalózkodás" menüpont alatt, majd elmondja, hogy a kalózkodás piaci részesedését hazánkban még mindig nem sikerült 10-15 százalék alá szorítani, amiért „elsõsorban az enyhe bírói ítéletek a felelõsek, azok visszatartó hatása egyelõre nem számottevõ." A ProArt honlapjáról megtudhatjuk azt is, mi a különbség az „egyszerû", a „counterfeit" és a „bootleg" kalózkiadvány között, valamint hogy a szervezet az internetet is folyamatosan figyeli, és ha jogsértést vél felfedezni, figyelmeztet, eltávolíttat, illetve feljelent. ASVA - Audiovizuális Mûvek Szerzõi Jogait Védõ Alapítvány http://www.asva.hu Míg a ProArt elsõsorban a zenére, a nagy multinacionális filmgyártók érdekeit képviselõ ASVA a filmes feketepiacra koncentrál: rögtön a másolt DVD-ken gázoló úthengerrel illusztrált nyitóoldalról kiderül, hogy a feketepiac elleni harcban szövetségese az Országos Rendõr-fõkapitányság és az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal is. A magyar filmes feketepiac méretét az ASVA egy felmérésre hivatkozva forgalmazói szinten 102 millió dollárra, kiskereskedelmi szinten pedig 199 millió dollárra becsüli - ebbõl a magyar filmek veszteségét kiskereskedelmi szinten 9 millió dollárra teszi. A nyitóoldalon közzétett felhívásában az ASVA „megkondítja a vészharangot és felkéri az összes érintett szervezetet, hatóságot, állampolgárokat és azok egyesüléseit, hogy együttes erõvel szabjanak gátat a fékeveszett illegális filmhasználatnak, a kalózkodásnak!" A honlapról az ide vonatkozó jogszabályokon kívül letölthetõ egy „Szerzõi jogi kézikönyv", amely a szerzõi jogsértések esetén alkalmazható jogi eszközöket sorolja fel, sõt egy Filmhalász nevû szoftver is, amely „korszerû tartalomvizsgáló és -szûrõ szoftver, amellyel Ön hatékonyan megvédheti vállalatát az illegális letöltésektõl, a céges hálózat munkaállomásain tárolt jogsértõ tartalomtól, és az ezzel járó erkölcsi és jogi következményektõl. A program intelligens elemzõje könnyedén átlát az ismert megtévesztéseken, tényleges tartalmuk szerint osztályozza a fájlokat, és megbízhatóan, rendszeresen, automatizáltan végzi az ellenõrzést az összes kívánt hálózati helyen." Steal This Film http://www.stealthisfilm.com A honlapról ingyen letölthetõ félórás, angol feliratos dokumentumfilm a világ legnagyobb Bittorrent fájlcsereközpontja, a Svédországban mûködõ The Pirate Bay (thepiratebay.org) történetét dolgozza fel professzionális, rendkívül szórakoztató és helyenként nagyon tanulságos módon. A magukat „The League of Noble Peers" néven jegyzõ alkotók mindössze 2000 angol fontot költöttek a filmre: a HD-kamerákat kölcsönözték, a filmszerkesztõ programot, az aláfestõ zenéket és a vágóképeket pedig egyszerûen letöltötték. Az eredményt mégis több százezren töltötték le és nézték már meg világszerte, és a Google Videóra is felkerült. A kalózbarát filmkészítõk annak eredtek nyomába, miért és hogyan foglalta le a svéd rendõrség (amerikai nyomásra) a fájlcsereközpont szervereit 2006 májusában, és hogy az erõs demokratikus tradíciókkal rendelkezõ svéd társadalom hogyan válaszolt erre a világ elsõ „kalózpártjával", amelynek ma már komoly esélye van a parlamentbe jutásra, mert a fiatal választók körében rendkívül népszerû. A sok híres (és a fájlcsereközpontokon természetesen hozzáférhetõ) filmbõl kölcsönzött vizuális elemmel és rengeteg interjúval operáló, bevallottan elfogult, a fájlcserélõk gerillamentalitását és kreativitását dicsõítõ dokumentumfilmbõl kiderül, hogy a szerverlefoglalás után a Pirate Bay mûködése néhány nap alatt helyreállt, a szerveren koordinált letöltések száma pedig megduplázódott a rendõrségi akciót övezõ intenzív médiaérdeklõdés következtében. A honlapon adakozhatunk is az anonimitásukat õrzõ alkotóknak, akik a fájlcsereháború újabb csatáit feldolgozó részekkel szeretnék folytatni filmjüket. Szerzõi jogok. Webajánló, antennamagazin.hu, 2007. I. negyedév.